A vizsgaidőszak végén, levezetésképpen, a TTK HÖK elnökével, Horváth Lucával beszélgettem az uv héten, hogy mik a HÖK tervei a jövőre nézve, és hogy hogyan állunk most.
Most, az őszi félév végén aktuális az Oktatók Hallgatói Véleményezése (OHV) a Neptunon. Mit gondolsz erről a rendszerről?
Maga azz OHV egy jó ötlet, és a minőségbiztosítás érdekében egy remek intézmény… lehetne. De jelen formájában a kivitelezés hagy némi kívánnivalót maga után. Az előző ELTE HÖK Kabinet megpróbálta ezt az OHV-t úgy eladni, hogy ez maximálisan átlátható és nyilvános lesz az összes egyetemi polgár számára. Én a beszámolómban is leírtam, hogy ez egyszerűen parasztvakítás, mert csak akkor nyilvános ez az értékelés, ha az oktató nem állítja át privátra. Nálam ez nem jelenti azt, hogy nyilvános. Ha írok egy oktatónak, hogy szeretném látni ezeket az értékeléseket, akkor nem kötelessége őket elküldeni.
Egyébként a legutóbbi Kari Tanácson is volt szó róla, hogy ezt nem igazán sikerült úgy megoldani, ahogy az el lett fogadva a Szenátuson. Most állítólag elindultak az informatikai fejlesztések, hogy az adatokat nyilvánossá tegyék, erre pedig három hetet kértek.
AZ OHV-t tehát jelen formájában én haszontalannak tartom. Egyes oktatók nem szeretik, hogy a kérdőívek kitöltésének határideje a vizsgaidőszak végére esik. Sokak szerint jobb lenne, ha még a szorgalmi időszak végén lezárulna ez az egész, ugyanis szerintük több hallgatót erősen befolyásol az értékelésben a szerzett jegye. Egyszerűen megsértődnek, és ezért nem töltik ki korrekt módon az OHV-t. Szerintem ez azért nem ilyen egyszerű, mert nagyon sokan vannak azok a hallgatók is, akik tisztában vannak vele, hogy saját maguk miatt kaptak rosszabb jegyet, mert egyszerűen nem tudták az anyagot, és emiatt nem is fognak megsértődni.
Nyilván ez a probléma minden perspektívából máshogy néz ki. Teljesen biztos, hogy vannak olyan hallgatók is, akik megsértődnek, de mi van akkor, ha esetleg jogos a hallgató panasza, és tényleg nem történt korrekt módon az osztályozás? Mindent összevetve, én hiszem azt, hogy a hallgatók többsége tudja, hogy mikor van jogosan megbuktatva, és ez alapján tölti ki az OHV-t, de lehet, hogy ezt csak az én idealizmusom mondatja velem.
Hogyha szeretnék hasonlóan érvelni, akkor csak azoknak az oktatóknak lesz nyilvános az értékelése, akik lusták voltak átállítani? Nyilván nem. Sok olyan oktatónak is elérhető lesz az OHV-ja, akik szeretnék, hogy nyilvános legyen, mert hisznek abban, hogy ennek így kell lennie.
Hozzáteszem, az értékelésnek az írásbeli része még itt, a nagy nyilvánosság mellett sem publikus, pedig szerintem az OHV-nak pont az a lényegi része. Nekem nem azok lesznek a döntő érvek egy oktató megítélésével kapcsolatban, hogy mennyire tartozott oktatási segédanyag az adott tárgyhoz, vagy hogy mennyire volt az oktató elérhető a tanórán kívül. Szeretem, ha egy oktató válaszol az e-mailjeimre, de valljuk be, az azért nem olyan lényeges. Véleményem szerint nem attól lesz valaki jó oktató, hogy eszeveszett módon ppt-ket és jegyzeteket gyárt. Ez csak egy plusz. A fontos az, hogy mennyire tudja átadni az anyagot. Volt már pár tárgyam, ahol semmilyen segédanyagot nem kaptunk, de rendszeresen bejártam az órára, jegyzeteltem és könnyen teljesítettem a követelményeket. De, ha már itt tartunk, mit is nevezünk oktatási segédanyagnak? Ha van hozzá könyv? Az Alkotmányjoghoz például ott van az Alkotmány. Az egy segédanyag? Ez miért is számít egy oktató megítéléséhez? Ezek a kérdések rettenetesen vannak megfogalmazva, és szerintem egyáltalán nem tesznek hozzá ahhoz, hogy miért lesz valakiből jó oktató, pedig szerintem nagyon fontos lenne egy jó OHV. Természetesen az ELTE nem teheti meg, hogy elismerje, hogy a rendszer teljes mértékben rossz, pedig ez egy több éves projekt „gyümölcse”.
Ez persze egyéni vélemény, lehet, hogy vannak, akik ezt egy tartalmas kérdőívnek tartják.
Mi is a lényege az OHV-nak?
Véleményem szerint az OHV lényege, hogy az oktató kapjon egy visszacsatolástt a féléves munkájáról. Alapvetően gondolom, hogy egy oktatónak nincs szüksége ránk ahhoz, hogy megítélje, hogy mennyi segédanyagot tett elérhetővé számunkra, vagy hogy mennyire tartotta be az előadások időkeretét. Én mindig úgy éreztem, azzal érek valamit, ha szöveges értékelést adok. Természetesen olyan érvelést is hallunk, hogy ami egyszer felkerül az internetre, az ott is marad. Mert hiába nyilvános egy értékelés az ELTE-s polgárok számára, bármikor lehet rá tolni egy printscreent és elküldeni a nem ELTE-s haverodnak, és emellett még el is lehet érni, hogy ezek után téged ne találjanak meg és még büntetést se kapj. Ezért kicsit meg is értem az oktatókat, hogy elzárkóznak a szöveges értékelés nyilvánosságától, hiszen ez egy olyan dolog, ami miatt lehet aggódni. Az OHV ugyanis jóval hivatalosabb, mint például egy MarkMyProfessor értékelés. Bár megjegyzem, az ÁJK-s szenátorok tavasszal a teljes nyilvánosság mellett érveltek; náluk ennyivel fejlettebb lenne a rendszer? Meglátásom szerint az OHV-k kezelése még sokáig megoldatlan probléma lesz az ELTE-n, és ha őszinte akarok lenni, én sem látom, hogy mi lenne a legjobb megoldás, mert mindegyik oldal mellett vannak pro és kontra érvek. Jó lenne egy ideális világ, ahol minden gond nélkül nyilvánosak lehetnének az OHV-k, a szöveges értékelésekkel együtt.
Múlt hónapban volt az Educatio és a Nyílt nap. Mit gondolsz, hogy sikerültek ezek a rendezvények?
Szerintem alapvetően jól sikerültek, ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített. Az Educatio-t a Rekrutációs Bizottság készítette elő, az idei repi-termékek is kifejezetten jól sikerültek. Persze, voltak problémák, amiket a jövőben orvosolni kell. Az Educatio szombati napján ellátogattam a rendezvényre, és összegyűjtöttem a többi Természettudományi Kar szóróanyagát, hátha segítséget nyújt a jövőben, hogy merre kellene fejlődnünk ilyen téren. Fontos megjegyezni, hogy az intézetek is küldtek minden napra oktatókat, hogy segítsék a tájékoztatást, ami könnyítette a hallgatók munkáját. A Nyílt napon is sok érdeklődő látogatott el hozzánk, úgy gondolom a visszajelzések alapján, hogy jól sikerült a rendezvény, viszont itt több dolgon is változtatnunk kell a jövőben. Ez a gondolat az előző Dékáni Tanácson is felmerült, ahol Horváth Erzsébet dékánhelyettes asszony elmondta, hogy terveznek egy megbeszélést, ahol össze fogjuk gyűjteni az idei év tapasztalatait, hogy jövőre minőségibb eseményt tudjunk lebonyolítani. Múlt hónapban volt a szombathelyi Nyílt nap is, ami tudomásom szerint szintén sok felvételizőt megmozgatott. Reméljük, hogy ezek a rendezvények meghozták az érettségizők kedvét az ELTE TTK-hoz.
Most, hogy már lassan 2 hónapja kiderült, hogy össz-TTK-s gólyatáborunk lesz, milyen tervekkel, reményekkel vágsz bele ebbe az egészbe?
Legnagyobb reményem, hogy mindenkiben ki fog alakulni egy TTK-s identitástudat a szakterületi mellett. Ez akár segítheti is az egyetemről kikerülő hallgatókat, hiszen széles kapcsolati hálót tud biztosítani a természettudomány minden területén, ami, valljuk be, a mai világban elég hasznos.
Konkrét tervem nincsen, nem gondolom, hogy nekem kellene meghatározni, hogy milyen legyen a TTK-s GT. Fontos, hogy minden szakterület beletegye a saját tudását, hogy mindenki magáénak tudja majd érezni a tábort. Rengeteg kihívással fog járni, ezt a tavalyi év során tapasztaltam a GyógyMatek, Fizika és Kémia gólyatábor összevonása során. Fontos, hogy minden szakterület nyitott legyen az új dolgokra, és kompromisszumképes legyen a többi szakterület felé, hisz mindannyiunk érdeke, hogy egy jó tábort hozzunk létre. Az előzetes munkálatok elkezdődtek, a Hallgatói Szolgáltató Központ számára már el kellet küldeni az egyes gólyatáborok igénytáblázatát, ahol meg kellett határozni egy javaslatot, hogy hol és mikor legyen, illetve milyen eszközökre lesz szükség. Ha a táblázatokat feldolgozzák, akkor megtörténik a beszerzési kiírás, ha az sikeresen zárul, elkezdődik a tényleges megvalósítási időszak. Bízom benne, hogy ez még tavasz elején meg fog történni. Addig csak koncepcionálisan tudunk foglalkozni a gólyatáborral.
Ez a következő félév egyik nagy projektje a terepgyakorlatok mellett.
Hogy állnak most az egyeztetések a terepgyakorlatokkal kapcsolatban?
Novemberben volt alkalmam beszélni Dékán Úrral, ahol meg tudtam kérni, hogy érdeklődje meg, az érintett intézeteknek körülbelül mekkora anyagi igényük van az egyes terepgyakokhoz. Január 5-én voltam Kancellár Úrnál egy megbeszélésen, ahol kiderült, hogy szerinte is probléma, hogy a hallgatók finanszírozzák a terepgyakorlataikat, úgyhogy állíthatom, hogy jól haladunk ezzel a projekttel.
Nagyon örülök neki, hogy Kancellár Úrnak is fontos a téma, és bár Dékán Úr is egyetért abban, hogy ez így nem fenntartható, ő elég nehéz helyzetben van a Kar rossz anyagi helyzete miatt.
Ha minden igaz, az idei évi EFOTT fesztiválnak az ELTE lesz a házigazdája. Hol tart most a szervezés?
Igen, igaz. A szervezés elkezdődött az ELTE-s megjelenéssel kapcsolatban, a főbb feladatköröket az ELTE Elnöksége koordinálja, én például a sport divíziót kaptam. Jelenleg rengeteg egyeztetés folyik, hogy hogyan nézzen ki az alapkoncepció, mert rekrutációs szempontból nem mindegy, hogy miként rakjuk össze az ELTE-s programot, hiszen ez nagyon jó lehetőség az egyetem hirdetésére. Lassan körvonalazódik a terv, és akkor rá lehet térni a konkrét megvalósításra, amihez sok segítségre lesz szükség, szóval ha valaki szeretne nyáron dolgozni esetleg az EFOTT-on, akkor jelentkezzen majd a meghirdetett munkákra. Ha valaki csak részt venne rajta és ELTE-s, akkor viszont mindenképp vegye igénybe az egyetem hallgatóinak járó kedvezményes jegyet, vannak kari promoterek, akiktől már lehet ilyet vásárolni.